11 360 al��r�s a Dun��rt
Ne a Dun�t alak�tsuk a haj�khoz, hanem a haj�z�st a Dun�hoz!

Fot�: Siposs Vikt�ria <>Leveg�ben a pand�s h�l�gballon

Fot�: Komondi �gnes Marton Tam�s �tveszi a majdnem 12 ezer al��r�st

A Nemzetk�zi Duna Napon 11 360 al��r�st adott �t a WWF Magyarorsz�g a Gazdas�gi �s K�zleked�si Miniszt�rium Haj�z�si F�oszt�ly f�oszt�lyvezet�-helyettes�nek, Marton Tam�snak. A term�szetv�delmi szervezet c�lja, hogy a haj�z�s fejleszt�se a Dun�n �gy t�rt�njen, hogy meg�vja a term�szetet �s a foly� ment�n �l� emberek �rdekeit is szolg�lja. Marton Tam�s a Citadell�n felengedett �ri�s panda log�s WWF h�l�gballon el�tt vette �t az al��r�sokat.

450 km, 751 889 l�p�s a Duna magyar szakasza ment�n. A WWF Magyarorsz�g igazgat�ja, M�rkus Ferenc ennyit gyalogolt 2006. j�nius 5-27. k�z�tt Dunakilitit�l a horv�t hat�rig, mik�zben gy�jt�tt�k az al��r�sokat. A WWF-nek a Duna-t�r�val is az volt a c�lja, hogy felh�vja a figyelmet a Duna �rt�keire �s arra, hogy a tervezett haj�z�sfejleszt�s oly m�don t�rt�njen, hogy a term�szet �s a foly� mellett �l� emberek ne k�r�t, hanem haszn�t l�ss�k.

Az al��r�sgy�jt�sbe akt�van belevont�k a Duna-menti telep�l�seket, k�rnyezetv�d� civil szervezeteket, egyes�leteket akik sokat seg�tettek abban, hogy alig t�bb mint 3 h�t alatt �sszegy�lt 11 360 al��r�s.

A WWF b�zik benne, hogy a Magyar Korm�ny �s a br�sszeli d�nt�shoz�k is hasonl� fogad�k�szs�ggel lesznek a term�szetv�delmi szervezet �s partnerei �ltal javasolt haj�z�sfejleszt�si ir�nyok fel�. Nemr�g ugyanis az Eur�pai Uni� k�zleked�sfejleszt�si programja (TEN-T) keret�ben elindult haj�z��t fejleszt�s olyan felt�teleket ir�nyzott el� csaknem a teljes magyar szakaszon, amelyek biztos�t�s�hoz sz�ks�ges beavatkoz�sok visszaford�thatatlan folyamatokat ind�tan�nak el, illetve s�lyosb�tan�k a m�r megl�v� probl�m�kat.

"Szerencs�re vannak olyan haj�z�sban j�rtas szakemberek, k�zleked�spolitikai viszonyokat j�l ismer� k�zgazdas�gi partnerek, akik seg�tenek nek�nk abban, hogy szak�tsunk a bor�l�t�, „ezt m�sk�pp nem lehet” gondolkod�ssal �s egy sokszempont�, a lehet� legt�bb ig�nyt kiel�g�t� megold�s fel� induljunk." � bizakodik M�rkus Ferenc. "Nem azt mondjuk, ne fejlessz�k a dunai haj�z�st, csak azt, hogy a haj�z�st alak�tsuk a Dun�hoz, ne pedig a Dun�t a haj�khoz. Vegy�k figyelembe azt, hogy a foly�t hossz�t�von sok m�s �rdekelt is haszn�lni szeretn�, legyen az horg�sz, turista, gazd�lkod� vagy term�szetv�d�."

Walter Loidl, haj�z�stechnol�giai szakember �ll�spontja szerint, amellyel a Nemzetk�zi Duna Haj�z�si Egyes�let (Internationale Vereinigung der Donauschifffahrt) is egyet�rt, a dunai haj�z�st haj��p�t�s �s �zemel�stechnol�gia foly�hoz val� igaz�t�s�val, �tfog� �rurakod�si, logisztikai rendszer fejleszt�s�vel, szem�lyi tov�bbk�pz�sekkel �s beruh�z�k �szt�nz�s�vel lehet fellend�teni. "Azt is �rdemes tudni, hogy a h�bor� el�tt a dunai haj�z�st, ak�r szakaszonk�nt is, a foly�hoz igaz�tott�k" - mondta Walter Loidl.

A WWF �s partnerei szerint a haj�z�s fejleszt�s�re m�s m�don is van lehet�s�g, nem csak meder�talak�t�ssal. �j haj�t�pusok l�trehoz�s�val, a megl�v�k fel�j�t�s�val, az inform�ci�s- �s logisztikai rendszerek fejleszt�s�vel �s �sszehangol�s�val, valamint a foly� ny�jtotta szolg�ltat�sok sokr�t� �s b�lcs haszn�lat�val is el�rhet� a k�v�nt c�l.

A WWF k�zgazdas�gtani szak�rt�ket k�rt fel a dunai haj�z�sfejleszt�s gazdas�gi �s szoci�lis elemz�s�re. Az elk�sz�lt tanulm�ny sz�mos, eddig megv�laszolatlan k�rd�st vet fel, r�vil�g�t a jelenlegi gyakorlat s�lyos hi�nyoss�gaira, illetve felt�rja a lehet�s�gek komplex �sszef�gg�seit. Ezek m�lyebb vizsg�lata n�lk�l a k�zp�nzeket felel�tlens�g lenne olyan fejleszt�si c�lokra (meder�talak�t�s) �ldozni, amelyek nem csak t�rsadalmi �s term�szetv�delmi szempontb�l nem k�v�natosak, de nem bizony�tott az sem, hogy ez lenne a leghat�konyabb eszk�z a k�zp�nzek felhaszn�l�s�ra. A meder�talak�t�sra haszn�land� p�nzek m�s ter�letek fejleszt�s�re �tcsatorn�zhat�ak. A tanulm�ny meg�llap�tja azt is, hogy a belv�zi fuvaroz�s r�szar�ny�nak n�vel�s�t eredm�nyez� eszk�z�k k�z�l, �nmag�ban a haj�z��t kapacit�sok (azaz a v�zm�lys�g) n�vel�s�vel nem old�dik meg az �gazat probl�m�ja.

Javaslataink szerint el�sz�r az al�bb felsorolt eszk�z�k fejleszt�se indokolt gazdas�gilag:

• a kik�t�k kiszolg�l�s�hoz sz�ks�ges logisztikai kapcsolatok megteremt�se;

• a sz�ll�t�si l�ncok (h�zt�l kik�t�ig - kik�t�t�l h�zig, v�zi�t- vas�t- k�z�t) kialak�t�s�hoz sz�ks�ges szervez�si k�rd�sek (p�ld�ul informatikai h�tt�r, egys�ges forgalomszervez�s, a v�z�ll�s el�rejelz�s jav�t�sa) megold�sa;

• a flotta technol�giai fejleszt�se �rdek�ben v�gzett innov�ci�;

• piacszab�lyoz�si eszk�z�k;

• a megv�ltozott sz�ll�t�si ig�nyhez val� alkalmazkod�s, magasabb sz�nvonal� kiszolg�l�st lehet�v� tev� piaci innov�ci�.

Az al��r�sgy�jt�s okt�berig m�g folytat�dik, akkor lesz ugyanis a k�zleked�si miniszterek nemzetk�zi konferenci�ja.